A magatartásbeli zavarok háttere túlhallás is lehet (2)

A magatratásbeli zavarok háttere túlhallás is lehet

A diszlexia, a hiperaktivitás, a magatartásbeli és beszéd észlelési problémák mögött akár a túl érzékeny hallás is állhat. Ha ugyanis a kisgyerek bizonyos hangokat túl erősen hall, vagy olyan hangokat is észlel, melyek az átlagos ember számára felfoghatatlanok, akkor az idegrendszer képtelen a pihenésre. Ennek pedig ingerlékenység, kiszámíthatatlanság lehet a következménye. A túlhallás a tíz napos a Pataki-Kolláth féle hallásébresztő terápiával kezelhető.

Nulla decibelen is túl

Az átlagos gyerekek és felnőttek számára a nulla decibel a csendet jelenti. Akadnak azonban olyan kicsik és nagyok is, akik ez alatti tartományban is hallanak hangokat, például a falban futó áram neszezését. Ennek következtében azonban az idegrendszer gyakorlatilag nem tud pihenni, mert állandó a zaj. Arról nem is beszélve, hogy azoknál a gyerekeknél, akik túlhallástól szenvednek, megfigyelhető a pihenés képtelenség miatt egyfajta

hiperaktivitás, magatartásbeli problémák kialakulása, sőt beszédészlelési, így beszédértési nehézségek is. Ez abból következik, hogy bizonyos frekvenciák tovább szólnak, túlcsengenek a fülben, így elnyomják a következő hangokat. Ezért is kérdezhetnek vissza olyan sokat a túlhalló gyerekek, mert nem értik a szavakat pontosan. Azonban ha halkan ismételjük meg az adott szót, akkor tökéletes a megértés. Azokat nevezzük tehát túlhallónak, akik a nulla decibel alatti hangokat is képesek felfogni, és hallani, így az ő hallásuk túlérzékeny. A túlhallás egyfajta adottság, és semmiképpen nem betegség, kezelése, főleg kisgyerekkorban, még az iskolás kor előtt azonban rendkívül lényeges.

Mi az a hallásébresztés?

A túlérzékeny hallású gyerekeket és felnőtteket a tíz napos Pataki-Kolláth-féle hallásébresztés terápiával kezelhetjük, melyet megelőznek a túlérzékenységet vizsgáló hallástesztek. Az eredményül kapott audiogram alapján egy saját személyre szabott terápián vesznek részt a páciensek. A Pataki-Kolláth-féle hallásébresztés lényegében a Berard módszeren alapul, és azt fejlesztette tovább, tette személyesebbé. A terápia nem más, mint napi kétszer fél órás zenehallgatás egy audiokinetron készüléken keresztül, melynek során a zenéből kiszűrik a zavaró frekvenciákat, az auditoros csúcsokat, és a saját audiogram alapján személyre szabják azt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos időközönként rövid időre a zene közbe vágják a zavaró frekvenciákat, így tanítva és tréningezve az idegrendszert, hogy ezeket a zajokat hagyja figyelmen kívül. A zenehallgatás közben a gyerekek rajzolhatnak, kirakózhatnak, így más csatornák is bekapcsolódnak a halláson kívül, javítva a fejlődést, és a tanulást. A tíz nap eltelte után a siker majdnem mindig teljes, és mérhető.

Magyar továbbfejlesztés

A francia fül orr gégész, Guy Berard fejlesztette ki az első audiokinetront és a terápiás módszert az AIT-t (Auditory Integration Training). Több mint húsz évvel ezelőtt érkezett meg hazánkba is egy ilyen készülék, melyet Prof. Dr. Pataki László fül orr gégész, foniáter alkalmazott a Heim Pál gyermekkórházban. Mivel az eredményt nem találta kielégítőnek, úgy továbbgondolta és számos újítást végzett a módszeren, így mérhetővé vált a beszédértés zavarainak mértéke, és a kezelés utáni változások egyaránt. Manapság az ő módszerét nevezzük hallásébresztő terápiának.

Túlhall-e a gyerek?

Egy általános hallásvizsgálaton nem ellenőrzik azt, hogy a páciens nulla decibel alatt is hall-e hangokat. Így annak kizárására vagy megállapítására, hogy a gyerek túlhall-e vagy sem, mindenképpen halláslabor szükséges, ahol kiterjesztett vizsgálatokat tudnak elvégezni.  Budapesten jelenleg három helyen végeznek ilyen vizsgálatot: az MRE Bethesda Gyermekkórház audiológiáján, a SOTE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján a Tűzoltó utcában, és az EduKid Speciális Hallásdiagnosztikai Központban.

Forrás: szakapolas.net

2016.10.10.